Ms Littlewood verseskönyve: Határidő

Határidő

Suhanjanak azok a szavak, te lány!
Neki kéne ülni, az már szentigaz,
ne is reménykedj, nem hat meg senkit az
átmeneti szellemi készlethiány.

Trappolva rohan az utolsó óra,
suhanjanak azok a szavak, te lány!
Visszaüt végül, ha valaki trehány.
Ne firkálj több virágot a margóra.

Hová tűnt minden értelmes gondolat?
Általában pedig használ a magány.
Suhanjanak azok a szavak, te lány,
nem akarsz balhét, szedd össze magadat.

Az agy huzalozása sötét talány.
Talán, mint mindig, most is helyrekattan
az utolsó utáni pillanatban.
Suhanjanak azok a szavak, te lány!

Digitálisan torzított íróasztal, szanaszét heverő, összefirkált iratok és levelek trehány kupaca olvashatatlan szavakkal és két neonzöld alma.

Nincsenek megjegyzések :

Megjegyzés küldése