Ms Littlewood verseskönyve: Félvezetők

Félvezetők

Oldalról látszanak, gyanúsan oldalról.
Nagy fekete kormányt tekergetnek folyton,
mert buszt vezetnek, és az hol
gyorsít, hol fékez, hol parkol,
de csak jobbról. Sose balról.
Hogy a közlekedés rendezetten folyjon.

Nehogy lebukjanak, ahogy tekergetik.
Nehogy ahogy. Egyik lábuk itt, másik ott,
mindig magukat kergetik,
itt is meg ott is, mert nekik
mindenhol munkával telik
az idő. És kirúgják, aki ásított.

Odaát valami egész mást dolgoznak.
Nem vezetnek, viszont játszanak trombitán,
tanárok, zoknit foltoznak,
célfotón mérnek orrhosszat,
pékek, szerzői blogposztnak,
van köztük rendőr és akad pár bonviván.

Ez az ikaruszos közben tetőfedő.
Féloldalas mosolya azért talányos,
elnéző és előkelő,
mert a baloldala merő
hézag, nincs ott, csak levegő.
De ha azt hiszed, megleshetnéd talán most,

megdördül a dimenziókapu-fegyver:
kérem vigyázzanak, az ajtók záródnak,
és indul is, nincs ellenszer,
mondjuk jobb is, mert ha egyszer
szembe fordulna, az ember
nem merne többé nekivágni buszútnak.



Digitális rajz egy ajtóit záró kereklámpás ikarusz buszról és vezetőjéről, aki félvezető, ezért csak félig látszik a vezetőfülkében, jobb oldalról.

2 megjegyzés :

  1. Igeeeeen! Ez olyannyira így van, hogy gyerekkoromban elé álltam a busznak, és bámultam a sofőrt: ember!
    "Nehogy ahogy" - akár fogalmazáscímnek lehetne adni gyerekeknek. Csak a gyereke tud vele valamit kezdeni. A felnőtt inkább ne. Örüljön, hogy itt van, olvassa szépen. Nagyon tetszik :))))

    VálaszTörlés