Ms Littlewood verseskönyve: Táblafa

Táblafa

Kirügyezett a táblafa,
félig fémes az állaga.
Alul fa és felül tábla,
ahol földbe ér a lába,
vasgyökere mélybe inal,
nehogy kidöntse a vihar.
Hátul zöld és elöl piros,
mivel behajtani tilos,
citromsárga legszebb éke,
az új főútvonal vége,
a harmadik kéken ásít
kötelező haladásit,
ami irány. Áll nyugodtan,
egy betonból kivájt lyukban,
körbefutja busz és troli.
Néhanapján elképzeli,
élhetne ő ennél szebben,
valahol a természetben,
távol füsttől, zajtól, portól,
dús tarhonyamezőkön, hol
szél borzolná a tábláit.
Hideg telek járnak rá itt,
mégis várja a karácsonyt,
mert olyankor csavarrá font
izzósort is terem néha.
Aztán ha majd tavasz lép a
kertbe és járdaszigetre,
újabb táblát növeszthetne,
mondjuk, bár az nehéz eset,
gyalogátkelőhelyeset.
Ezt tervezi a táblafa.
Zebra a kedvenc állata.



Egy csenevész nagyvárosi fán három közlekedési tábla látszik hátulról, behajtani tilos, főútvonal vége, gyalogátkelőhely, mellette szürke autó halad.

2 megjegyzés :