Ms Littlewood verseskönyve: A sárkányunk beteg

A sárkányunk beteg

A sárkányunk beteg.
Nagyokat hallgat,
nem brekeg,
nem mekeg,
nem remeg,
nem szuszog,
vad bömbölésről meg
félek, szó sem lehet.
Már tüzet sem okád.
Se kicsit, se nagyot.
Akkor sem, ha kattig
megnyitom a csapot.
Nem tudom az okát,
hogy tüzet sem okád.
Most mit mondjak, remek.
Nem lobban,
nem koppan,
nem roppan,
nem szisszen,
vízforralásról meg
félek, szó sem lehet.
A szerelő kiszállt.
Csavarhúzót fogott,
ébresztgetni kezdte,
hümmögött, klaffogott,
tekert, csavart, riszált,
alul mégis víz állt.
Azt mondta, na, remek.
Nem moccan,
nem koccan,
nem pöccen,
nem izél,
megjavításról meg
félek, szó sem lehet.
Mint öt riadt hangya,
futkosott a család,
majd az önkény győzött,
bár álltam a csatát:
hatásfoka lanyha,
átállunk villanyra.
Szerintük az remek.
Nem köhög,
nem röfög,
nem böfög,
nem durrog,
emberevésről meg
félek, szó sem lehet.
Most mit mondjak, remek.



Illusztráció gyerekvershez, betegnek tűnő, sárkány formájú, tüzes szájú vízforraló bojler digitális rajzon, amely a szerelőt várja, hogy megjavítsa.


3 megjegyzés :

  1. Erről eszembe jutott Békés Pál A kétbalkezes varázslója... Bár abban Csikorgó Csőkorgó/Csúf Csőgörény volt :)

    VálaszTörlés